Szavaim után nehéz, fojtogató csend ereszkedett a teremre.

Nem szólt zene.
Nem hallatszott nevetés.
Még suttogás sem.

Minden tekintet az óriáskijelzőre szegeződött.

Theer arca elsápadt. Magabiztos mosolya eltűnt, helyét pánik vette át.

— Ez… ez nem lehet igaz… suttogta. Lysandra, biztosan tévedés… Ezt nem teheted meg velem…

Lassan felemeltem a kezem.

Mögöttem azonnal előlépett egy férfi — Kovács úr, a vállalat fő pénzügyi ellenőre, vastag iratcsomóval a kezében.

— Nincs semmilyen tévedés — mondta nyugodtan. — Theer úr számláit ma 18:47-kor befagyasztottuk. Vagyonát Vandross asszony vagyonkezelői alapjába helyeztük. Minden szerződését felmondtuk.

Vesper remegve kapaszkodott Theer kabátjába.

— Mit… mit jelent ez? — kérdezte halkan.

A mikrofonhoz léptem.

— Azt jelenti — feleltem nyugodtan —, hogy ez a terem nincs kifizetve. A zenészek nincsenek kifizetve. A vacsora nincs kifizetve. A szálloda sincs. Ez a „fényűző” esküvő most már csak adósságokra épül.

Nyugtalan moraj futott végig a termen.

A pincérek idegesen összenéztek.
A vendégek a telefonjukat nézték.
A zenészek pakolni kezdtek.

Theer hirtelen felém fordult.

— Te ezt előre eltervezted! — kiáltotta. — Kegyetlen vagy!

Nyugodt maradtam.

— Nem. Csak abbahagytam, hogy megvédjelek.

A kijelző képe megváltozott.

TITKOS JELENTÉS
CSALÁR ÁTUTALÁSOK
REJTETT SZÁMLÁK
FIKTÍV CÉGEK

Óriási összegek jelentek meg.
Évekre visszanyúló dátumok.
Az ő aláírása minden oldalon.

A terem elnémult.

— Ezeket a pénzeket a vállalat alapjaiból sikkasztották el — jelentette ki Zephaniah. — Theer úr saját céljaira használta fel őket, beleértve ezt az esküvőt is.

Vesper hátratántorodott.

— Hazudtál nekem… — suttogta.

— Meg tudom magyarázni! — könyörgött Theer.

De már késő volt.

Az ajtók kinyíltak.

Sötét öltönyös férfiak léptek be.

A pénzügyi nyomozók.

— Theer úr — mondta egyikük —, letartóztatjuk csalás, sikkasztás és okirat-hamisítás miatt.

A bilincsek fémes kattanása visszhangzott.

Katt.

Vesper sírva fakadt.

— Ez nem lehet igaz… Nem ő az…

— De igen — válaszoltam halkan. — Amíg én felépítettem a birodalmat, ő lopott.

Megrendülten nézett rám.

— Te mindent tudtál…

— Kezdettől fogva.

Odaléptem Theerhez.

— Parazitának neveztél — súgtam. — Pedig én voltam mindennek a forrása. Nélkülem semmi voltál.

Üres tekintettel nézett rám.

— Tönkretettél…

— Nem — feleltem nyugodtan. — Te tetted tönkre magad. Én csak abbahagytam, hogy megmentselek.

A rendőrök elvezették.

A vendégek félrehúzódtak.

Néhányan videóztak.
Mások sírtak.
Sokan hallgattak.

A zene többé nem szólt.

Az ünnepség véget ért.

Vesper mozdulatlanul ült drága ruhájában, amely most már semmit sem ért.

A vendégek felé fordultam.

— Köszönöm, hogy eljöttek. Ennyi volt.

Zephaniah egy poharat nyújtott felém.

— A szabadságára.

Felemeltem.

— Az új kezdetre.

És ittam.

Akkor értettem meg:

Az igazi győzelem nem hangos.
Nem kér figyelmet.

Csendben érkezik…

Amikor valaki más világa összeomlik.

Оставьте первый комментарий

Отправить ответ

Ваш e-mail не будет опубликован.


*